Érdekes hír jelent meg január végén, az egyik hírportálon a bölcsészettudományoknak a modern társadalmakban képviselt helyéről, szerepéről. „Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában. Ebben állapodtak meg a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.” A beszélgetés kiemelt jelentősége, hogy különböző tudományterületről érkező szakemberek tartottak eszmecserét a kérdésben és nem társadalomtudósok szűkkörű önigazolási kísérlete volt csak az egész.

A miskolci bölcsészkar tudományos értékei és eredményei közismertek. Nos, ezúttal, vagyis a gólyatábor idején, nem a tudományoké, de nem is tanulásé volt a főszerep. A kar persze most is jelesre vizsgázott.

279 új hallgató már biztosan felvételt nyert az ME-BTK szeptemberben induló képzéseire – nekik ezúton is gratulálunk! Ugyanakkor a lehetőség még mindig adott a sikeres felvételihez, a kar ugyanis valamennyi alapszakon pótfelvételit hirdet. A jelentkezési határidő augusztus 12. Részletek a kari honlapon: bolcsesz.uni-miskolc.hu

A filmes világban közismert fogalom az ún. Bechdel-teszt. Egy ilyen elemzés többek között aszerint veszi górcső alá a filmeket, hogy azokban van-e legalább két női főszereplő és milyen a női szereplők közötti kommunikáció. Tágabb értelmezésben a Bechdel-teszt az erősen maszkulin (hollywoodi) filmgyártás feminista kritikájaként indult. A későbbiekben már számos gender-megközelítésű elemzés készült a Bechdel-féle alapelvek felhasználásával. Ezekben tulajdonképpen azt vizsgálják, hogy az egyes filmalkotásokban mennyire jelenik meg kiegyensúlyozottan a két nem ábrázolása. Az utóbbi években pedig egyre gyakrabban alkalmazzák az említett megközelítést más művészeti ágakban.

Még áprilisban, egy igen eseménydús napon, a Kari Tanács elfogadta az új, Társadalomtörténeti Kutatócsoport megalapítását, az elnök pedig Dr. Tóth Árpád lett, az újkori társadalomtörténet jeles kutatója, aki decemberben még feltételes módban számolt be egy társadalomtörténeti kutatócsoportról a blogon. A helyi eredmények, értékek reprezentálása, közös tudományos projektek kezdeményezése és egymás munkájának a segítése épp úgy szerepel a célkitűzések között, mint például kapcsolatok építése más intézményekkel, az eszközök pedig az önképzőkör-jellegű műhelybeszélgetésektől egészen az országos konferenciákig terjednek. A kutatócsoport, ha céljait megvalósítja, a miskolci bölcsészkar új zászlóshajója lehet a magyar történettudományban.

A héten megérkeztek a felsőoktatási felvételi jelentkezések eredményei, amelyek alapján idén többen választották a miskolci bölcsészkart, mint az előző évben. Az eredmények tehát bizonyíthatják, hogy igenis van igény a miskolci bölcsészképzésre.

Lehet-e még újat írni az elmúlt századokról?

A hétköznapi diskurzusban a történettudomány kapcsán gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy a múlt mára feltárt és ismert, amit a vaskos könyvek sokasága is bizonyíthat. Hiába tehát minden – újabb kutatásokra fordított – energia és erőforrás. Ugyanakkor terjednek igen vad összeesküvés-elméletek is, amelyek globális hamisításokról, eltitkolt forrásokról és történetekről szólnak, és ezek leleplezését, illetve feltárását várják a történettudománytól, így például olyan felfedezéseket, amelyek a magyarságág egyiptomi meg sumer eredetét, Jézus magyarságát, vagy épp a középkor kitaláltságát bizonyítják. Nekik tényleg csalódniuk kell, ha a történettudomány szentesítését remélik. A levéltárak azonban mindig rejtenek olyan forrásokat, mégpedig nem is keveset, amelyek igenis gazdagíthatják még történeti ismereteinket.

Egy „Gender-konferencia”, példa a tudományágak közötti valós párbeszédre

A Gender Kutatócsoport 2010-ben alakult meg, elsősorban a Miskolci Egyetemen oktató, a társadalmi nemek oktatása és kutatása iránt érdeklődő kollégák részvételével. A kutatócsoport megalakulása nem csak a Miskolci Egyetemen belül, hanem országosan is pozitív visszhangra talált minden olyan kutató és oktató között, akik kutatási vagy oktatási szempontból foglalkoznak a nemek (legyen az biológiai vagy társadalmi szempontból megközelített vizsgálati elem) és a nyelv, a nyelvhasználat kérdéskörével. A kutatócsoportunknak számos külső tagja is van, akik az ország különböző egyetemein oktatnak, kutatnak. A kutatócsoport vezetője: Kegyesné Dr. Szekeres Erika (Miskolci Egyetem), titkára Dr. Juhász Valéria (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar). A csoport munkáját vezető tanácsadóként Dr. Huszár Ágnes segíti (Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola). A kutatócsoport célja teret és fórumot adni az interdiszciplináris jellegű gender-kutatásoknak. A kutatócsoport megalakulása óta folyamatosan szervez előadásokat és rangos konferenciákat. Ezen túl jelentős a közösen végzett pályázati és publikációs tevékenység.

Gondolatok öregedő tanártársadalomról, fiatalított tanárképzésről

Öregedő társadalmunkban úton-útfélen hallani a nyugdíjrendszer válságáról. Érdemes lenne arra is egyre nagyobb figyelmet fordítani, hogy a pedagógus-társadalom is kiöregedőfélben van. Az utóbbi években egyre több olyan statisztikai adat látott napvilágot, amelyek alátámasztják ezt a megállapítást. Egyik megközelítés szerint rohamosan csökken a harminc év alatti tanárok aránya. 2001-ben a húszas éveiben járó pedagógusok még 16 %-kal részesedtek, 2010-ben ez az arány már mindössze kilenc százalék volt. Más adatok szerint a tanárok harmada 12 éven belül nyugdíjba megy, illetve hogy pontosak legyünk, eléri a (jelenlegi) nyugdíjkorhatárt. Hasonló becslés szerint a pedagógus-társadalom legalább 40%-a ötven év körül vagy afölött van. Ezek a hozzávetőleges adatok elsőre viszonylag könnyen magyarázhatók lennének azzal az általános tendenciával, miszerint társadalmunk egyébként is öregszik, nincs azzal semmi gond, ha pedagógusaink „velünk idősbödnek”. Szóval egyszerűen el lehetne intézni a kérdést a szokásos „naésakkor mivan” mondattal. Sőt! Csökken a gyerekszám, tehát ha a fenti koreloszlásból következően a tanárok létszáma is csökken, bizonyos szempontból a rendszer talál megoldást saját problémáira (csökkenő gyermekszám VS telített pedagógus-pálya).

Kiváló lehetőségeket kínál az új, osztatlan tanárképzés, amellyel kapcsolatban Dr. Horváth Zita általános rektorhelyettes válaszolt kérdéseinkre.

Miért volt szükség a tanárképzés reformjára?

A kormányzati stratégiai elképzelések között szerepelt a tanárképzés megújítása, valamint a tanári pálya felkarolása is, az osztatlan tanárképzés és a pedagógusi életpálya-modell pedig egyaránt e célokat szolgálta. Egyre kevesebben választották ugyanis a tanári pályát. Fizika, kémia, vagy épp matematika szakos tanárokból mára súlyos hiány keletkezett, de hamarosan a humán tárgyak terén is hasonló lehet a helyzet. Persze a tanárképzés egyébként is stratégiai jelentőséggel bír, ugyanis egy fiatal, válasszon akár mérnöki vagy közgazdászi pályát, amíg az egyetemig eljut, pedagógusoktól tanul a közoktatásban.

Kalina Dávid és Dr. Tózsa-Rigó Attila írása:

Az utóbbi években egyre erőteljesebben érezhető a nem formális keretek közötti tudástranszfer igénye a felsőoktatáson belül. Ennek egyre jelentősebb szerepe viszonylag jól kitapintható a közelmúltban a felsőoktatáshoz kapcsolódó közösségi kezdeményezések, valamint az ezekhez szervesen kapcsolódó pályázati kiírásokon keresztül. A fent vázolt jelenségekre (is) reflektálva igyekszik választ adni egy 2013 első felében személyes beszélgetések kapcsán körvonalazódott kezdeményezés, amely a jövőben elsődlegesen a ME-BTK Történettudományi Intézetében hasonló érdeklődésű hallgatók és oktatók tudományos igényű együttműködését tűzte ki céljául.

Jó hírekkel indulhat az év, ugyanis a közeli múltban megjelent a hivatalos felvételi tájékoztató, és immár biztos, hogy a bölcsészkar nemcsak gazdag és színes képzési kínálattal, hanem állami ösztöndíjas helyekkel is várhatja a felvételizőket. Mégpedig valamennyi szakon. A bölcsészkaron tehát eztán sem kell majd tandíjat fizetni, ami különösen értékes annak fényében, hogy számos más képzési területen, szakon sajnos már nem adott e lehetőség, és csak költségtérítéses képzésekre jelentkezhetnek a fiatalok.

Érdemes tehát élni e lehetőséggel! Aki pedig olvassa e hírt, segíthet, hogy másokhoz is eljuthasson.

A szakokról részletek a kari honlapon (http://bolcsesz.uni-miskolc.hu/), illetve a felvételi tájékoztatóban (http://www.felvi.hu/).

Mindenek előtt bocsánat, hogy ilyen későn jelenik meg az első témabejegyzés a beharangozóm után, sajnos a ZH és vizsgaidőszak engem is útólért. 

A középiskolások még nem biztos, hogy ismerik a vizsgák korszakát, gyakorlott egyetemisták már különböző fortélyokkal készülnek minden félév végén erre az időszakra. Nem telik el úgy egyetlen hallgató számára sem az egyetemi élet, hogy ne tudna visszaidézni egy-két mókás történetet, elszólást a vizsgákkal kapcsolatban, volt amikor épp ezek az apró bakik döntöttek a jobb jegyről, vagy éppen a bukásról. :)

Amíg a bölcsészkar jelenlegi hallgatói épp az egyetemi vizsgáikat teljesítik – lehetőleg már az utolsókat e félévben –, addig a leendő bölcsészhallgatóknak már az érettségi vizsgákra kell készülniük. Az ME-BTK márpedig elkötelezett, hogy az idén felvételizőknek is segítséget nyújtson a felkészülésben. Épp ezért a kar – a korábbi évek hagyományának megfelelően – idén is emelt szintű érettségi tételeket feldolgozó előadásokkal várja a középiskolásokat.

Blogunk mind ez idáig adós maradt a szerda este részleteivel. A program immár összeállt.