Még áprilisban, egy igen eseménydús napon, a Kari Tanács elfogadta az új, Társadalomtörténeti Kutatócsoport megalapítását, az elnök pedig Dr. Tóth Árpád lett, az újkori társadalomtörténet jeles kutatója, aki decemberben még feltételes módban számolt be egy társadalomtörténeti kutatócsoportról a blogon. A helyi eredmények, értékek reprezentálása, közös tudományos projektek kezdeményezése és egymás munkájának a segítése épp úgy szerepel a célkitűzések között, mint például kapcsolatok építése más intézményekkel, az eszközök pedig az önképzőkör-jellegű műhelybeszélgetésektől egészen az országos konferenciákig terjednek. A kutatócsoport, ha céljait megvalósítja, a miskolci bölcsészkar új zászlóshajója lehet a magyar történettudományban.

A kutatócsoport rögtön munkába is fogott, ugyanis pár órával a Kari Tanács után már első eseményére várta a kar érdeklődő oktatóit és hallgatóit. A történész könyvtár, hogy még családiasabb atmoszférát teremthessen, némiképp átalakult az előadásra, amelyen Vargáné Dr. Balogh Judit a kora újkori Székelyföldre kalauzolta a műhelybeszélgetés résztvevőit. Előadása címe, amely tulajdonképp Apor Istvánt rejtette, Források és értelmezési lehetőségek egy kora újkori arisztokrata-típus karrierjének megrajzolásához volt. Az izgalmas prezentációt igen élénk és építő diskurzus követte, tehát igazi közös gondolkodás, ami igencsak biztató a jövőre nézve.

A munka persze nem áll meg, és május 14-én Dr. Tózsa Rigó Attila A hálózatkutatásban rejlő veszélyek és lehetőségei a társadalom- és a gazdaságtörténet érintkezési területén címmel ad elő, előadását pedig ezúttal is közös megvitatás fogja követni.