A miskolci bölcsészkar tudományos értékei és eredményei közismertek. Nos, ezúttal, vagyis a gólyatábor idején, nem a tudományoké, de nem is tanulásé volt a főszerep. A kar persze most is jelesre vizsgázott.

Már rögtön az első nap fontos tanulságokkal szolgált: amellett, hogy a paprikás krumpli egy szál műanyag késsel is könnyedén elfogyasztható, megtudhattuk például azt is, hogy az ember ötven felett is képes lehet akklimatizálódni a gólyatábor légkörébe.

A rendezvény egyik fő helyszíne az E/3-as kollégium volt, amelynek szigorú házirendje a gólyatábor idején gyakorlatilag hatályát vesztette. A folyosón például még hajnaltájt is jelentős számban tűntek fel olyan régi hallgatók, akik szabályosan nem jogosultak semmiféle kollégiumi szoba és ágy elfoglalására. Végül persze mindig és mindenkinek jutott férőhely valahol, legfeljebb az egy ágyra jutó személyek száma nőtt néha már-már képtelen mértékben.

A családvetélkedők szurkolása, a hangos rigmusok és persze a közös éneklés, így például az idei nagy sláger, az Érik a szőlő, mindvégig fantasztikus atmoszférát teremtett az Egyetemvárosban, a hangerő pedig mindenképp hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományos bölcsész családok neveit más karok gólyái is megtanulják. A családok versenyét végül a Hooligan Elite nyerte, épphogy megelőzve Pöppecz–EGO Koalíciót, amely szép teljesítménye mellett a család Zsófia hercegnőjére úgyszintén büszke lehetett. Szégyenkeznie persze a másik két családnak sem kellett!

A miskolci gólyatábor, tehát a bALEK7, egy olyan esemény, amelyen együtt lehet az új és a régi, sőt a nagyon régi hallgató is. Amellett tehát, hogy megismerkedhettünk magukkal a gólyákkal, akik majd karunk jövőjét jelentik, újra találkozhattunk olyan egykori hallgatótársakkal is, akiket az elmúlt években másfelé sodort az élet. Most egy igen személyes ténymegállapítással fejezném be bejegyzésemet: az idei nyaram talán legszebb napjait tölthettem el augusztus utolsó hetében a miskolci campuson. I ♥ ME-BTK!

Rada János