Egy „Gender-konferencia”, példa a tudományágak közötti valós párbeszédre
A Gender Kutatócsoport 2010-ben alakult meg, elsősorban a Miskolci Egyetemen oktató, a társadalmi nemek oktatása és kutatása iránt érdeklődő kollégák részvételével. A kutatócsoport megalakulása nem csak a Miskolci Egyetemen belül, hanem országosan is pozitív visszhangra talált minden olyan kutató és oktató között, akik kutatási vagy oktatási szempontból foglalkoznak a nemek (legyen az biológiai vagy társadalmi szempontból megközelített vizsgálati elem) és a nyelv, a nyelvhasználat kérdéskörével. A kutatócsoportunknak számos külső tagja is van, akik az ország különböző egyetemein oktatnak, kutatnak. A kutatócsoport vezetője: Kegyesné Dr. Szekeres Erika (Miskolci Egyetem), titkára Dr. Juhász Valéria (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar). A csoport munkáját vezető tanácsadóként Dr. Huszár Ágnes segíti (Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola). A kutatócsoport célja teret és fórumot adni az interdiszciplináris jellegű gender-kutatásoknak. A kutatócsoport megalakulása óta folyamatosan szervez előadásokat és rangos konferenciákat. Ezen túl jelentős a közösen végzett pályázati és publikációs tevékenység.
A kutatócsoport 2014. január 31-én rendezte meg soron következő konferenciáját, ahol a csoport tagjai legújabb kutatási eredményeiket ismertették és az interdiszciplinaritás jegyében az előadók érintették a gender, nyelv és irodalom, ill. a történettudomány területét is. A konferencián elhangzott előadások a gender és a nyelv közötti kapcsolatot a referenciális és paradigmatikus megnevezések aspektusából tematizálták, egyrészt irodalomtörténeti, másrészt kultúra- és történettudományi szempontból jelentős szövegek és dokumentumok elemzése által. Az elhangzott előadások azt bizonyították, hogy a gender és szöveg témakör kutatása nemcsak történelmi perspektívát takar, hanem kihatással van napjaink gender-olvasati módjaira is, minek következtében ez a módszertani megközelítés kutatásaink nélkülözhetetlen előfeltételei is egyben.
A konferencia első előadója Juhász Valéria volt, aki a politikusnő fogalmának szemantikai reprezentációját az aktuális politikai diskurzus felől közelítette meg és „Női kvóta pro és kontra az internetes fórumfelületeken és honlapokon” című előadásában arra az összefüggésre világított rá, hogy az érvkészletek és alkalmazásaik is genderfüggőek. Paksy Tünde „Törések és tükröződések. A Hasonmások szövete E.T.A. Hoffmann »Az ördög bájitala« című regényében” c. előadása a hallgatóságot egy korábban megkezdett kutatás legújabb eredményeibe avatta be. Az előadó kiválóan érzékeltette, hogy amennyiben a szövegek mélyén meghúzódó gender-tartalmakra nagyobb figyelmet fordítunk, az irodalomtudományi mainstream értelmezéseitől akár jelentősen eltérő szövegolvasatok is lehetségesek.Hell Judit a filozófiai szövegek gender-szempontú olvasatának szükségességéről beszélt. Matiscsákné Lizák Marianna előadása a nők munkaerőpiaci pozícióját foglalta össze. Az előadó a prezentáció háttereként szolgáló kutatómunka során női munkavállalókkal készült interjúkat elemzett a narratívumok szempontjából. A szekció munkájának második részében az előadók a történelmi távlatból szemlélt szövegek és a gender összefüggéseire helyezték a hangsúlyt. Vargáné Balogh Judit előadásában kora újkori történeti dokumentumok és levelezések elemzésével adott képet a nemi szerepek változásairól a 17. századi székely arisztokrata nők körében. Babos Orsolya pedig a nő fogalmának és a nőknek a kora újkori székely társadalmakban elfoglalt pozícióiról értekezett, a „karriert befutó nők” életrajzi írásainak elemzésével. Tózsa-Rigó Attila előadásában azt vizsgálta meg, hogy milyen volt a délnémet gazdasági központokból származó női hitelezők megítélése a 16. század második harmadában, és azt vázolta, hogy a nők szerepe a korabeli gazdasági életben meglehetősen ambivalens képet mutat. Kunt Gergely előadásával kanyarodtunk vissza a gender-szerepek napjainkat is meghatározó értelmezési módjához. Az előadó a társadalmi képzetek és a párválasztás közötti összefüggésekre világított rá egy egyetemi hallgató naplójának alapos elemzésével, aki a két világháború között végezte tanulmányait.
Összességében egy olyan konferencián vehettek részt a Miskolci Egyetem oktatói és hallgatói, illetve a téma iránt érdeklődők, amelyen ténylegesen megvalósult az interdiszciplinaritás és nem csak a már-már megszokott tudományos frázisként jelent meg a konferencia programjában.
