A társadalmi felzárkózás ügyét szolgáló pedagógus-továbbképzések mellett új pedagógiai módszertani központ létrehozását is magába foglalja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar „DIGITÁLIS ÚTON-ÚTFÉLEN. Komplex iskolai innováció és digitális szemléletformálás hátrányos helyzetűek körében” című, TÁMOP-3.1.16-14-2014-0001 jelű projektje, amely fontos mérföldkő az ME BTK történetében. Minderről Dr. Horváth Zita általános rektorhelyettes tájékoztatta a közvéleményt.
A pályázat szorosan kapcsolódott a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok eredményesebb, hatékonyabb képzését támogató pedagógiai módszerhez, az ún. Komplex Instrukciós Programhoz (KIP), amelyet eredetileg a Stanfordi Egyetem dolgozott ki a spanyol ajkú tanulók integrációjára, majd Kovácsné Dr. Nagy Emese, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója, valamint a Miskolci Egyetem docense adaptált és fejlesztett tovább a helyi viszonyokra. A KIP módszer Hejőkeresztúron már bizonyított a halmozottan hátrányos helyzetű – túlnyomórészt roma – tanulók képzése terén: pozitív eredményeire immár országos figyelem irányul. A módszer mára szervesen beépült az ME Bölcsészettudományi Kar tanárképzésébe.
– A pályázat kettő, egymással azonban több ponton összefüggő célterület köré szerveződött: az egyiket az iskolai hátránykompenzáció hatékonyabbá tétele jelentette a Bölcsészettudományi Kar számára stratégiai fontosságú Komplex Instrukciós Program adaptációjával, a másikat pedig a digitális kultúra erőteljesebb bekapcsolása a pedagógiai kultúraváltás folyamatába. Mindehhez járult hozzá később – mint újabb cél és feladat – a Miskolc–Hejőkeresztúri KIP Regionális Módszertani Központ létrehozása a Miskolci Egyetemen, ami komoly presztízst jelent az intézmény számára. Egy olyan, Magyarországon egyedülálló pedagógiai központ létesül ugyanis Miskolcon, amely elsősorban ugyan a régióra fókuszál, ám a jövőben országszerte tevékeny részese lehet a pedagógusok megfelelő továbbképzésének – foglalta össze a pályázat legfőbb elemeit Dr. Horváth Zita, majd hozzátette, a pályázat bővülésével új konzorciumi partnerként a Kaposvári Egyetem és a Herman Ottó Intézet is bekapcsolódott a projekt munkájába. Előbbi a Somogy megyében szintúgy fellelhető társadalmi problémák miatt, utóbbi pedig a szakmai felügyelete alatt álló – és több helyen hátrányos helyzetű fiatalokkal is foglalkozó – mezőgazdasági szakiskolák miatt lépett kapcsolatba a projekttel.
Az „A” és „B” jelű komponensből álló projekt sarkalatos pontjait képezték az ME BTK Tanárképző Intézet pedagógiai-módszertani innovációin alapuló pedagógus-továbbképzések. Az „A” komponens 12 miskolci, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közoktatási intézmény mintegy 300 pedagógusa sajátíthatta el a Komplex Instrukciós Program elméleti és gyakorlati alapjait. (Az öt miskolci és a további hét megyei iskola mindegyikébe nagyobb számban járnak halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok.) A 60 órás, a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület (PAT) által is elfogadott továbbképzések májustól augusztusig folytak. A „B” komponens keretében júniustól augusztusig 33 iskola 136 pedagógusa részesülhetett 30 órás projektpedagógiai továbbképzésben, amely a Korszerű infókommunikációs eszközök használata az oktatásban címen futott.
– A digitális kultúra világának megismertetését és terjesztését valamennyi iskola esetében céljaiba foglalta a projekt, hiszen a digitális kultúra megfelelő adaptálása nélkül elképzelhetetlen a jövő pedagógiai kultúrája – mondta el Dr. Horváth Zita. Ennek megfelelően több mint ezer pedagógus kapott 10 órás informatikai továbbképzést. A Digitális kompetenciák fejlesztése című, szintúgy akkreditált felnőttképzést az Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ szervezte, és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézete töltötte meg komoly szakmai tartalommal.
A pedagógia világában újdonság, hogy a projekt pszichológiai munkacsoportja vezetői coaching-ok során foglalkozott 22, a továbbképzésekben érintett iskola igazgatójával, hiszen a vezető személye mindenhol kulcsszerepet játszhat a pedagógiai kultúraváltásban. (Az „A” komponensben 12, a „B” jelűben pedig 10 igazgatóval dolgoztak együtt a projekt munkatársai.)
A pályázat az igazgatók és a pedagógusok mellett a közoktatási intézmények diákjaira is figyelmet fordított: 45 iskola több mint ezer tanulója vehetett részt egy fővárosi, egész pontosan a Csodák Palotájába kalauzoló, illetve egy, a Miskolci Egyetem és a tudományok izgalmas világát bemutató kiránduláson, amely pályaorientációs célokat is szolgált.
A projekt keretében kutatások is folytak: a Bölcsészettudományi Kar humán- és társadalomtudományi területeken jártas – elsősorban, ám nem kizárólag szociológus – kutatói a projektben érintett, részben halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolák belső világát vizsgálták, hogy alapos háttérismeretekkel járuljanak hozzá a társadalmi felzárkózást elősegíteni hivatott projekt sikeréhez. A BTK oktatói mindemellett digitális tananyagokat is fejlesztettek az iskolák számára, mégpedig a Miskolci Egyetem e-Learning Centrum bevonásával.
– A Bölcsészettudományi Kar hosszú ideje fontos missziójának tartja, hogy szellemi potenciáljával hatékonyan járuljon hozzá a régió társadalmi felemeléséhez, ennek egyfajta respektálása lehet, hogy immár komoly támogatást kap céljai eléréséhez. A BTK legnagyobb projektjét hajthatja végre 23 éves fennállása óta, ami hatalmas eredmény, igazi mérföldkő a fakultás történetében – összegezte a pályázat jelentőségét Dr. Horváth Zita.
Rada János
