miskolci bölcsész blog

miskolci bölcsész blog

Vizsgasztorik, avagy hogy jöhetünk ki sírás helyett nevetne egy felelet után...

2014. január 16. - Nagy Tamás Ópi

Mindenek előtt bocsánat, hogy ilyen későn jelenik meg az első témabejegyzés a beharangozóm után, sajnos a ZH és vizsgaidőszak engem is útólért. 

A középiskolások még nem biztos, hogy ismerik a vizsgák korszakát, gyakorlott egyetemisták már különböző fortélyokkal készülnek minden félév végén erre az időszakra. Nem telik el úgy egyetlen hallgató számára sem az egyetemi élet, hogy ne tudna visszaidézni egy-két mókás történetet, elszólást a vizsgákkal kapcsolatban, volt amikor épp ezek az apró bakik döntöttek a jobb jegyről, vagy éppen a bukásról. :)

Engedjétek meg, hogy kis kedvcsinálónak felidézzek egy-egy ilyen sztorit saját "pályafutásom" időszakából, ezzel megmutatva a kollokviumok világának különlegességét, csavarjait, és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktató professzorok, tanárok jószívűségét ( néha valljuk be a jószívűséget idézőjelbe is lehetne tenni). :) 

Nos akkor csapjunk a közepébe! Előre leszögezem, neveket nem fogok említeni, úgy gondolom mindenkinek jobb így. :D 

- Az első vizsgaidőszak mindenki számára meghatározó. Át kell esni a tűzkeresztségen, ami elkerülhetetlen. Nekem hellyel közzel ez sikerült is az első alkalmakkor, már-már némi magabiztosságra is szert tettem. Az utolsó felelet során azonban bevallom, elvéreztem. Az idős professzor kérdéseire sokszor csak hebegtem habogtam, nem tudtam a pontos választ, valósággal harapófogóval kellett belőlem kihúzni a helyes megoldásokat. Jó félórás haláltusa után elkérte a tanár az indexemet, beleírt egy jegyet, kitöltötte a vizsgalapot, majd hosszas dorgálás közepette kiküldött az irodájából. Tudtam, hogy most megbuktam. Rögtön az első félévem során már van tárgyam ami nem lett meg. Nem voltam boldog megmondom őszintén. Visszasétáltam a kollégiumi szobámba, némileg megtörve ültem le a székre, újságolva szobatársaimnak, hogy mekkora "szívás" volt ez az egész nap. Még egy utolsó pillantást vetettem az indexemre, amikor megláttam hogy egy papírfecni lóg ki belőle. A következő írás állt rajta: "Tamás! Tamás! Legközelebb ne tele gatyával, hanem egy kicsit több magabiztossággal jöjjön hozzám. A tutyi-mutyiság nálam nem pálya!" Kinyitottam a kis könyvet és az 1-es helyett egy 5-ös állt a nevem és teljesített tárgy neve mellett. :) 

- Ahogy teltek az évek, szinte minden félévben kijutott nekem egy ehhez hasonló történet. Volt hogy gyomorgörcsösen, némi álmagabiztosságot az arcomra ragasztva mentem be elsőnek felelni, ám a tételek húzása és kidolgozása helyett, egy könnyed kávézás és beszélgetés fogadott. Mindenre készültem csak erre nem. Csak a végén jöttem rá, hogy igazából abból feleltem, amit az órákon tanultunk, pusztán egy könnyed csevej alatt szűrte le az oktató mit is tudok. A kávé meg csak oldotta a feszültséget. 

- Egy dolgot tudni kell. A csibészség fél siker a diákok körében. Én se vagyok egy szent ember, aki ismer tisztában van vele. Akadt olyan vizsga, amire nem készültem fel, helyette inkább egy sörözést vagy egy Rocky-s bulit választottam. Másnap, némi fejfájással érkeztem és próbáltam gyorsan átnyálazni a tételeket, hogy mégse teljesen hülyén üljek le a tanárral szemben. Terv volt, hogy utolsónak megyek be, ezzel is elég időt nyerve a felkészüléshez. Mielőtt beléptem volna a terembe, az oktató elszaladt a titkárságra valami papírért. Megkísértett a kisördög a vállamon ülve :) Bementem a terembe, és a sorba rakott tételek között megkerestem hol lehet az 1. tétel. Szerencsémre gyorsan megtaláltam a helyét, és még át is tudtam nézni a vázlatomat hozzá, mielőtt az oktató visszaért volna és beszólított. Persze kihúztam és 5-ös is lett a vizsga. Nem akkor voltam a legbüszkébb magamra, dehát... :) 

Végezetül az utolsó példa, hogy néha visszanyal az a bizonyos fagyi :) Volt olyan órám, amire lusta voltam bejárni. Péntekenként délután kevés erő és akarat marad egy két órás előadáson ülni. Mindenki a hétvégére, a bulikra, a pihenésre gondol. Pechemre a tanár megjegyezte az arcom korábbi egyetemi pályafutásom során és amikor ZH írásra került a sor, ami egyúttal az érdemjegyről is döntött, különleges értékelést választott. Az 5-ös zárthelyi dolgozatom sajnos csak egy 3-ast ért. Mivel nem jártam órára, ezért 1-est adott, a zh-m 5-ös. Így egyszerűen kijött az átlag 3-as érdemjegy :) Ez is került be az indexembe. Nem voltam boldog, de így jártam! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolci-bolcsesz.blog.hu/api/trackback/id/tr555761119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Attila Tózsa Rigó 2014.01.19. 18:51:38

Kedves Ópi!
Nagy érdeklődéssel és némi nosztalgiával olvastam soraidat. Nekem először azok a kabalák, babonás "húzások" jutottak eszembe, amiket annak idején azért vetettünk be, hogy jó tételt húzzunk, vagy hogy egyáltalán jól sikerüljön a vizsga. Gondolom Mindenkinek van/volt ezerszámra idevonatkozó sztorija.
Most mégis inkább egy közelmúltban lezajlott vizsgasztorit mesélnék el. Az eset január első napjaiban történt, s én már a "barrikád" másik oldalán ülve voltam részese a történetnek. Nos bejött a hallgató, húzott, de vissza is akarta adni, mondván ez nem túl szerencsés tétel. Elkezdtem győzködni, hogy húzzon újat, próbálja meg újra a kettesért. Erre balek módjára elkottyantotta: ő bizony csak egy tételt tanult meg, a hadügyi forradalmat, a 11-es tételt. Az asztalon ott hevert tízenakárhány fecni, azaz tétel, gondoltam, na ezt úgyis "bebukja", kizárt hogy kihúzza! Úgyhogy tovább bátorítottam hogy próbálja meg, már csak úgymond a poén kedvéért. És kihúzta! A 11-est! És levizsgázott, nem tudom már milyen jegyet kapott, de végül is átment. :) Utána a többi hallgatóval azt vizslattuk, hogy átlátszanak-e a tételek, de nem, teljesen becsületesen, óriási mákkal belehúzott. Szóval igen, kell az a "csibészség", amit említettél (meg legalább egy tétel) :)
Tózsa-Rigó Attila
süti beállítások módosítása