A szöveg 2015. szeptember 4-én a ME Bölcsészettudományi Kar tanévnyitó ünnepségén hangzott el.
Kedves Elsőéves Hallgatók! Kedves Gólyák!
Az oktatás, így a felsőoktatás világában az újévet igazából sohasem január elseje jelenti, hanem szeptember első napjai, amikor is elindul egy újabb tanév. Ilyenkor valamelyest mindnyájan tiszta lappal foghatunk valami újba. Magam évről évre lehetőséget kapok, hogy a kari tanévnyitó keretében köszöntsem a bölcsészkar elsőéves hallgatóit, és minden szeptemberben egy új, tiszta lapot nyitok, amelyre újrafogalmazhatom köszöntő soraimat. Ám hiába a tiszta lap, és hiába az újabb szöveg, mégis: mindig ugyanarról beszélek, az igazi mondandó ugyanis, az, amit üzenni szeretnék, mindig ugyanabban a három, konstans és központi gondolatban ragadható meg. Ez persze nem feltétlenül probléma, hiszen egy jól megírt beszédnek – állítólag – két-három kulcsüzenet köré kell szerveződnie. Mely tehát az a három dolog, amelyet idén is el szeretnék mondani?